Kacsaszárnyak színesre komponált rizzsel :)

:) szeretem a kacsa szárny tövet, de legutóbb kicsi kacsa szárnyakat kaptam, sebaj, több darabot sütünk, egy kicsit finomabban, azaz finomabban bánunk a tűzzel, lánggal, hogy falat is jusson, ne csak ropogtatnivaló .. de az élményen egy cseppet sem csökkent, hogy nem koppan, csak roppan a bőre az omlós kicsike kacsa falatok nyomában.... 

kicsi-kacsa-szárnyak simán sóban a tepsibe landoltak, némi tisztálkodós szárnyverdesés után... picik, így óvatosan kell sütnöm, ki ne száradjanak.. :) 150 fok, szépen lassan.. naná egy kevés kacsazsírral van a tepsi talpalva...

míg a szárnyak csapkodása csendesül a sütőben, addig a vajon a színorgia párolása zajlik.... sóval, jó sok frissen őrölt borssal, és frissen vágott petrezselyemmel..

 színekbe bolondulva---- (abba kellett hagynom, mert a kenyértésztám is megkelt)..

 nyakon vágtam 2 dl ferde szeművel... piritottam rajta kettőt, majd felöntöttem házi vegetás forróvízzel.. éppen 4 dl-rel :) picit többet szoktam, ha nincs benne zöldség, de most annak is van nedvessége, amit a rizsem magába szívhat.. ha már, homár.. világ zöldséges rizsei, egyesüljetek :)

 kicsi kacsa szégyenlősen megpirulva.. még fiatalka.. nem sütjük agyon, hogy legyen mit harapni, is ne csak ropogtatni a csonton...

 ha gondolod, és még .. vagy már megint éhes lennél.. válassz magadnak bátran egy tányért :)

 Az illatot legyezem hozzá.. és a friss zöldek Harsogását... :) isten tartsa meg jó szokásunkat, kívánok Jó étvágyakat :)

 kitálaltam.. mondom, már el sem tudnám képzelni enélkül az étkezést... és érdekes a fiúk is megszokták.. és jobban esik a falat, nekem pedig +2 perc elfoglaltság csupán semmivel sem tart tovább, mint odalökni a tányért...akkor pedig miért ne?

 a színesített rizs kupolája :) mexikói keverékkel vajon párolva :)

 ettől azért nem megyünk a falnak.. de éjszakára pont elég lesz :)

 a kicsi-kacsa-szárnyak kompoziciója

sült kacsa szárnya esete az almakompóttal

elég gyakran sütök kacsát, igaz hozzá fényképezőgépet korábban kevesebbet vettem a kezembe.. nem is tudom miért kezdtem el.. vagyis tudom, de ehhez a blognak sok köze nem volt... nem is ez a lényeg, hanem hogy itt van..

a húsok sütése (csirke általában kivétel) nálam zsírban úszva megy.. a kacsa meg pláne... egy kiló kacsaszárnytő.. rákaptam..(gondolataim ide oda csaponganak).. szóval szeretem a kacsa combját, mellét is- de nem szégyen, nem mindig van rá 1500-1600 Ft-om, hogy egy evésre azt el is tüntessük...és a kacsa szárnytő pont olyan finom.nem mellesleg 600 Ft-egy kiló... na de pénzről most több szó ne essék, ne rontsuk el holmi anyagiassággal a falatot... szóval a kacsa.. nálam csak sót kap, semmi mást... és sok zsírt.. ( ami kacsa vagy liba bőrös hájából kisüttetett.)... és megy a sütőbe.. előbb pár órára fóliával, majd amikor már omlik le a csontról a hús, akkor leöntöm a zsírt alóla, és fólia nélkül pirítom a húst ropogósra...

 tálalásra készen...

 na és megjött az almakompót, és a jó házikenyerem "mehrkorn" névre hallgat, és gépben készült, de ez sem ízén, állagán, semmit nem ront. de a kenyerekről majd külön, és később... mert azok megérnek egy komolyabb szösszenetet... ;-)

az almakompót gyermekkorom kedvence.. amikor még mentek a disney sorozat délutáni meséi.. az Ausztrál express, és válogatott testvérei....a nappaliban ültünk, családostól.. emlékszem. és rántott csibecombot.. a dobverőt eszegettem alma vagy kaporszósszal... csak úgy a szőnyegen ülve tálcáról... szép idő volt.. mert együtt voltunk..  az almaszeletek megfőttek egy kevés citromos, cukros , szegfűszeges vízben, és kaptak egy kis tejfölös habarást... hogy krémes legyen.. és néhány perc alatt összefő... na persze dupla adag készül mindig nálam is.. mint akkor, mert mire ehetőre hűl, addig a felét elkóstolgatjuk....

Kicsi kacsasült almaszósszal, fűszeres-magos kenyérkével....

Kicsi kacsasült almaszósszal, fűszeres-magos kenyérkével....

ejj.. de kulturáltra sikeredett .. biza' nevetve csak kacsa-Pi@a-pecsenyének csúfoljuk, pedig igazán köze sincs a kacsa hátsó feléhez.. :)) mivel kissé piac és árérzékeny vagyok.. rájöttem, hogy a kacsa(liba) szárnytő csak 490-500 Ft kilója.. persze nem egy lapátnyi kacsacomb.. de a végeredményt tekintve cseppet sem rosszabb :)) amúgy 

meg imádom a kacsa vagy liba bőrös tepertőt is.. ezen is van jó sok hájacska.. kisütve kis kockára, lila hagymával... jaj.... jön a kánaán.. :)) na szóval 6 darabjával szoktam elcsomagolni...mert szinte mindig felvásárlom a meglévő készletet a kedvenc madaras pultnál.. Két nagy üveg lapol a hűtőmben ( most épp jó hűvös kamra hiányában.. de volt az is... de nem kesergünk) .. szóval az egyikben a tisztán, frissen kisütött zsír lapul...amikor a tepertőért olvasztom ki a zsírt.. a másikban, a már korábban húst látott zsírocska lapul. Na ebből az üvegből kenődnek a finom zsíros-deszkák, a huszár-rostélyos, ahogy Sanyi barátom felelevenítette a rég feledett elnevezést... na de csapkodjuk vissza a szárnyacskát a tepsihez...

A szárnytöveket jól besózom, és semmi, de semmi mást nem szórok rá...nem ipari csirke ez, hogy ízt adjunk neki.. a kacsa az kacsa, úgy jó ahogy van, a kacsaság teljes mibenlétével együtt :) Azért a bőrét nézd át alaposan.. külön szemöldökcsipeszt üzemeltem be a konyhába, mert mert a tollat köpködni a sültből olyan, mint ... na izé.. "semmi cekcualitás".. ahogyan a túloldalt mondanánk.

A besózott szárnyatöveket , a rajtuk lévő csontokkal együtt beletuszkolom egy kis tepsibe, mehetnek sűrűn, mert a rajtuk lévő háj összemegy, mint kismacska a mosásban.. és abból a jó húsillatú zsírból rálapátolok 3-4 púpos evőkanállal. Na igen... keress egy mélyebb tepsit.. a centi magas pecsenyés, grillcsirkés serpenyőt meg szépen mosogasd el. Magas falú kell ide.. mert a madárnak úsznia kell.. a zsírban. Nem olajban!! A húsod így lesz omlós.. és puha mint a vaj. Ez a lelke, a titka.. alfája és omegája... Ne gyere nekem a koleszterinnel... !! A fűrészport meghagyjuk a favágóknak... Nos.. ha ezzel megvagy löttyints a madár alá vagy egy deci vizet.. ne aggódj ez eltűnik.. de hát a tepertőt is így kezdjük kiolvasztani.. :DDDD A sütőt elméletben előre bekapcsoltam.. 150-160 fokra ( jaja, még mindig légkeveréses, nem is fog változni..)

Az egész tepsit szorosan lefedem alufóliával, csak úgy, betessékelem a sütőbe.. :) Nos itt kell egy kis tapasztalat, a gyakorlottabbak, már szimatra mennek, de hallgass bele a sütőbe..hogy a zsír serceg vagy bugyog...kb 35-40 perc akárhány kilót is csinálsz
(Mivel mindig óvatosságra intelek: ha kinyitod a sütőajtót, a füled még a fejeden legyen, és jó távol a kicsapódó gőztől, vagy 3-4 másodpercig, mert a forrófül csak a kocsonyában jó, de ott főve, nem gőzölve)...
Ne álmodozz. még nincs kész.. a husi most atom keménynek tűnik.. de sebaj.. vedd le a fóliát, és tessékeld vissza a szoláriumba a tepsit :) vagy további 30 percre :) ezidő alatt a bőséges zsiradékban elolvad a hús, nem szárad ki, és a szárnyakon lévő bőr, csodás roppanós aranybarnára alakul.. :)

Amikor kész, egyszerűen kiszedem a sülteket, kitálalom.. a zsír persze a csont romok likvidálása után, langyosan visszaöntődik a korábbi ízes zsíros üvegbe.. már ha belefér... :DD ha nem, akkor egy kis dobozkát fogok be.. és a következő szalonnás tojásrántotta indítója, meg ezer más felhasználási módnál ezt fogyasztom el... na az almaszószt már nem regélem el...:) már így is azt remélem, hogy nyeltél jó nagyokat :)))