Brokkolis pizza- gorgonzolával.. egy római vakáció szép emlékére.

Óh igen Róma... ott találkoztunk.. egy forró nyári délután, megfáradt turista.. valahol a Vittorio Emanuelle és a Tevere között félúton.. mélyben lent alattunk romok.. felette a nyüzsgő város.. a hőség, a csoda.. melyet már elménk nem nagyon tudott befogadni.. hát ideje megállni, és valami finomat falni, hogy frissüljön.. s a láb mozduljon tovább.. gyönyörködni....

hajnali pizza.... jól van csak 8-kor kezdtem neki.. hogy a fiúk a késői fekvés-kelés után forrón, frissen kapjanak "reggelit" ...napok óta kering a az óhaja -sóhaja kamaszomnak.. "brokkolis pizzát anya..." megágyaztam hát szépen a gyors pizzatésztára- Comcédasszony itt megint neked egy hála.. - egy kis házi paradicsomszósz, de csak kevés.. és egy kevés a tormamártásból.. ne nézz rám olyan nagy szemekkel, csodás ízvilág ez így reggel...

 aztán szépen felcsücsülnek a jó sós vízben ressre főzött brokkoli rózsák.. na persze és a gorgonzola...

így simultak össze, mint pár a puha paplan alatt..

 jól van, adom már a paplant.. mint pihe puha takarót.. hogy "meg ne fázzon"....

 a sajtot nem sajnáltam.. takaró gyanánt, de mégsem kell elsokallni.. hiszen az olasz pizza nem azért kap mohó magyarokhoz képest kevés feltétet, mert spórolnának, hanem mert az ízekre teszi a hangsúlyt, és nem a mennyiségre...

 na szóval.. betakarva....azt hinnénk itt a vége.. de mégsem... még frissen őrölt bors hullik az égből... és... na lapozz egyet bátran... 

ollóval bacon szeletkékkel kínáltam meg a tepsit.. mint rózsaszirmokkal... 3 szeletet vágtam fel csupán... a kevesebb több alapon... 

 ennyi épp elég.. szerintem kész a költemény... és most mehet a 180 fokra fűtött villanyos kemencémbe.. alulra.. hogy ropogjon a tészta, s a feltétek feltétlenül összeolvadjanak.-..

  20 perc vagy 25 ki tudja... ránézel, s meglátod...

 forrón még kéreti magát a szeletelésnél.. hajlik a falat... mint a szentnek, maga felé.. vissza a tepsibe...

 teszik e neked is a látvány..? bocsánat, de én szinte szerelmese vagyok...

színek és illatok kavalkádja... fene bánja, hogy a reggeli szinte ebéd lett.. bolond lyukban már csak így szokás.. ma nincs rohanás... nincs kapkodás.. így hát megadtuk a módját.. 

 kitálaltam a fiúknak .. reggelire jó lesz :) bár az olaszok meghalnak, ha a pizzára ketchupot kérnek.. micsoda vétek... de a házi ketchup itt elmegy..

 de csak egy kevés.. mert nem az ő.. hanem a brokkoli ízére vagyunk kíváncsiak.. olvadt édes krémes gorgonzola párral..

Isten tartsa meg jó szokását.. kívánok hát néked is jó étvágyakat....

korábban már mutattam, de inkább most leírom.. a pizzareceptjeim között szerepel a GYORS pizzatészta.. Comcédasszony módra :)

1 tepsihez:

25 dkg liszt,

2 dkg élesztő

1 1/2- 2 dl meleg víz

2 evőkanál olaj,

kicsi só..

fakanállal összekeverve
( kicsit erősebb galuskatészta állag) 15 percig állni hagy, majd olajozott tepsimbe belesimogat olajos kézzel...

Pizza FRUTTA.... a totális őrület

Mondjuk úgy hogy apás hétvége van... egymagam vagyok... letudtam minden kötelező dolgot.. eltettem a csalamádé második felét, csináltam egy naaaaaaagy üveg vegyes savanyút, pakolásztam a konyhában ( bár most éppen nem látszik rajta..) meg pár apróságot még üvegekbe gyömöszöltem.. elkészült a Mama nadrágja, felhajtottam, elkészült a mazsola... házszámjavító festéket is előkerestem.. szóval a Mamáékat is letudtam.. családi találkozó lett belőle... így egy kicsit tovább tartott.... szóval.. ilyenkor amikor végre tényleg egyedül maradok.. már előre jár az agyam, hogy olyat csináljak, ami totálisan csak az én fogamra való.... pedig a fiúk is szeretik.. de a kísérlet.. az mindig az enyém... :)) és ezt is szeretem, ha már így esnek ezek a napok...

tudom, hogy én ezért , vagy másért megőrültem.. de imádom.... puding próbája az evés.... persze.. szerintem elrontani nem lehet.. csak egy kis kurázsi, hogy a klasszikushoz szokott lélek befogadjon valami mást is...


nos?.... én hálás vagyok.... jó isten tartsa meg továbbra is őrült szokásaimat... :)

Valószínű nem leszek túl népszerű, a gyümölcsös hóbortommal együtt, hiszen ez annyira kilóg a sorból... én a húsimádó.. csajos vacsorának Pizza fruttát csináltam, azaz gyümölcsös pizzát, háromféle sajttal... talán ha egyszer a rántott hús mellé ennek az illatát is odatehetném.. akkor talán több szerencsém lenne.. szóval bocsánat.. de ma ezzel jöttem....

2 dkg olvasztott vajban elkevertem egy kevés őrölt rozmaringot, és egy késhegynyi fahéjat....

 felszeleteltem a barackot és körtét..

25 dkg lisztből készült pizzatészta, mert egy-személyre csináltam.. így feleztem a receptet...

A teljes 2 tepsire való tészta:
50 dkg liszt
2,5 dkg friss élesztő v 7 g szárított élesztő
3 dl langyos víz

2 EVŐkanál cukor
2 mk só
3 ek olivaolaj
nagyon kidagaszt, keleszt :)

kézi erővel jó 25-30 perc dagasztás, és legalább 1 óra kelés, míg duplájára dagad..

pizzatészta: www.antoniokonyhaja.blogspot.hu

tepsi méretűre nyújtottam a tésztát, rugalmas, jól nyújtható... kellemes vele dolgozni :))

 itt lenne a helye a paradicsomnak, de ebben híre-hamva nincs...

..megkentem a rozmaringos fahéja vajjal.. nekem már itt csurgott a nyálam.. nem tehetek róla imádom ezt a kombinációt.. még akkor is ha őrült dolog.. pedig csak kicsit kell "bátornak" lenni.. és nyitni a gyümölcs-sajt ízek felé.... 

 megpakoltam alaposan a gyümölcsökkel.... gorgonzolát és egy kis goudát potyogtattam rá.... a kenésből megmarad vajat rácsepegtettem...

majd meghintettem a teraszomról szedett friss rozmaringgal... egy cseppnyi fahéjas cukorszórást kapott.... besuhant a sütőbe 250 fokra... az alja felé...

 a sütőben, amikor már pirul a széle, csak akkor raktam rá a rendes mozzarellát.. a vízben ázóst, rustikusan tépkedve...

 kisülve a gyümölcs és sajtálom........

 csak úgy omlik le a sajt...... csak ne lenne még ilyen forró.....

annyira örülök, hogy megpróbáltam..... az illata mesés.... a gyümölcsök, a sajt.... a rozmaring és fahéj.. nem viccelek.. álom... 

már a tányéromon..... 

 te döntöd el... csak nézed, vagy kérsz-e egy falatkát....

 nos?

Őszi gyümölcsös csirke..nem hullatja tollát..:)

itt van az ősz..... bár még jó nyárias a piaci kínálat.. de ezt így sokáig lehet enni :) szezonja van, meg mi nagyon szeretjük.. a gyümölcsös párosításokat :)  ha tehetem , és ha módomban áll étteremben is gyakran kérem párolt gyümölcsökkel az ételt.. volt már hogy elegáns helyen is néztek rám , mint Julis a moziban, és olyan helyen, ahol nem számítottam rá.. olyan gyümölcshalmot rittyentettek, hogy tátva maradt a szám....
gyümölccsel enni a húsokat... nem ugyanaz, mint áfonyalekvárt, vagy chutney-t tenni rá... de az már egy lépés... talán azért kaptam rá.. mert gyerekkoromban is imádtam az almaszószt a rántott csirkéhez (is)...meg szeretem a sárgadinnyét sonkával (vodka nélkül) , meg a szőlőt sajttal... és akkor még sorolhatnám... a karácsonyi kedvencem a fahéjas aszalt gyümölcsökkel töltött rántott madár...stb.. stb.. stb...

ma befészkelte magát az agyamba a gyümölcs hús páros... olyannyira, hogy bár hétfő volt, elballagtam a piacra.. megérte.. :) vettem körtét, almát, szilvát, szőlőt... barackot is.. bár annak szerep most nem jutott... a karate verseny miatt "hanyagolt"  balkonkertemben locsolás után életre kelt a rozmaring... és már tudtam.. tudtam.. és a nyálamat csorgattam... mert könnyű, és finom... ( már majdnem Chokito)

és így elkészült az őszi gyümölcsös madárka...

elkészíteni egyszerű... a "sok" összetevő ellenére:) nem kell vele sokáig cicózni :) 

a gázmizéria folytatódik, tehát megint a sütőre van szabva.. a serpenyőmet pár szelet baconnal kibéleltem...megágyaztam a madárkának..

 egy egész csirkemellet kifiléztem, feldaraboltam.. borssal, sóval, rozmaringgal összeforgattam.. sokan persze nem szeretik, de nekem semmi bajom a bőrével, szóval bőröstől , de nem tollastól ment a tálba.. ( aki nem szereti, tegyen két szelettel több bacon-t alá.. hogy ne legyen száraz) .. nekem semmi bajom a bőrével, lábával, ez egyéni.. sőt, akár pulykamellel is lehet...a lényeg hogy gyorsan sülő húst válasszunk hozzá...

 rászórtam egy almát, 1 körtét, 4 szem szilvát darabolva, 10 szem szőlőt csak úgy egészben.. és még egyszer megborsoztam, fedő alatt párolódott 25 percig a 175 fokos sütőben ( nálam az a függőleges beállítás)

 akkor kivettem, átforgattam- egymástól szétválasztottam falatokra az összesült húsokat...

 és rá szórtam durva darabokra vágott 5 dkg gorgonzolát, és egy csapott evőkanál cukrot csak úgy szétszórva a tetejére... és visszatoltam a sütőbe, fedő nélkül pirulni..a gyümölcsök levét még el kell "engedni"...

 ilyen szépen elfővi/süli a levét...

krumplipürén kitálalva.. a benne rejlő gyümölcsökkel dekorálva....

 remélem tetszik... érdemes kipróbálni.. nem lesz édes, csak édeskés.. a rozmaringgal és gorgonzolával igazán remek kompozíció........

 mondd kóstolnád-e? :)))

megjegyzem ez a vacsora, könnyű, sportolónak is működő :) lehet rizzsel is tálalni... , vagy zöld saláta ágyon... 

Körte gorgonzola álom

Alkalmanként bolondozom, alkalmanként mesélek mindarról, ami bizonyos ételekhez , ízekhez köt. Vannak elődök, vannak ősök, és vannak követők is... bár a blogok közt én vagyok az új,és itt csetlek-botlok... másutt máshol már éltem, s élek, s köszönöm jól vagyok... pillanatnyi ötlettől fogant a gondolat, hogy mégis kidugjam ide az orrom, eddigi fész(k)emből.. s inkább a félsz vezet, hogy egyszer semmivé lesz mindaz, amit összehoztam...csillag-tengernyi jó gasztro-alkotó létezik, én egy vagyok csupán, de e fajta kötődésem másra irányul.

Nem akarok csodát, nem akarok spanyol viaszt feltalálni, egyet szeretnék, hogy érezd jól magad. Érezd jól magad köreinkben, asztalunknál.. gyere és csevegj, ahogy barátok közt szokás.

nyitásnak egy mostanában készült kis csodát hoztam.. igen tudom, ízlések és pofonok igen eltérőek. A gorgonzolával én magam is későn találkoztam... de menjünk vissza a múlthoz (jó messzire kell nyúlni már..) nem szerettem a sajtot, cseppet sem, egyiket sem, nem is ettem meg , ha elkerülhettem. 17 éves koromban - ki tudja miért, hajlandó voltam életem első sajtját- egy kockányi medvesajtot megkóstolni. Ami persze a nagybetűs sajtok körében, egyáltalán se nem sajt, se nem minőség .. és akkor ízlett... ma sem vagyok MINDEN sajttal túl nagy barátságban, bár kóstolgatjuk egymást... a nem túl sajtízű sajtok a barátaim- hogy ez milyen hülyén hangzik.. imádom a mozzarellát, mára a zsíros goudát, a camambert-el már óvatosan bánok, megválogatom melyikhez nyúlok...az édeskés ementáli is szívemhez nőtt mára... a füstölt sajtokat igen kedvelem.. fűszeres házi-friss sajtokra sosem mondok nemet.... a parmezán elmaradhatatlan , de nem barátkoztam meg a hazai kék sajttal.... a pálpusztait a fiam megszerette, de elmegyek otthonról, ha eszi, és ki nem szellőzteti...a gorgonzola esete velem csak annyiban érdekes, hogy amikor Rómában jártam, éhesen egy brokkolis pizza ragadta meg tekintetem,s hogy gorgonzolával volt körítve, már nem is figyeltem...
egyszerűen csodás volt..olyan harmóniában, hogy elmondhatatlan. ( Igaz, éhes voltam, mint egy éhező farkas... igaz a mondás, nincs rossz étel, csak kevésbé éhes ember)
Na de erről majd máskor mesélek tovább... második találkozásom a gorgonzolával egy kóstoló volt, ahol Vilmos nevű körtéhez csatlakozott... ott volt végem... rajongok az édes-sós kombinációért, elvarázsol...

Akkor elhatároztam, hogy magam is csinálok.. de elismerem évek teltek el - ilyen, olyan oknál fogva, hogy megpróbáljam.. néhány nappal ezelőtt, csak sima sajtért kószáltam a piaci sajtosom felé... amikor megláttam akciósan a gorgonzolát..és a kép, az íz , az emlék elárasztott...nosza kaptam.. körtét vettem hozzá, igaz nem Vilmost, de igen illatost.... és nem csalódtam..

nem magamtól voltam okos a módban, hogyan csináljam:
Gabojsza konyhája segített.

A körtéket félbevágtam, magházukat kikanyarítva egy kevés rozmaringot tettem a helyükre ( pár kiflikarika is került mellé vajazva, rozmaring és körte kalapot kapva..)

 Rákerült a gorgonzola és frissen őrölt borssal szórtam...

 Mars a sütőbe, 170 fokra... a kiflik elkészültek úgy 5 perc múlva- őket kivettem, és a körtékre- amelyen a sajt már csurgott bugyogott, a légkeverést is ráadtam, még 5 percre... nem bántam meg...

 az illata, s íze... nincsenek szavak... nekem elfogyott.. inkább azt mondom, kóstold meg, ha úgy gondolod...