... hétfő van...reggel 6 óra... Fiam, a nagy kamaszom megint csak este 8-9 körül kerül majd elő.. persze ezt így "hajnalban" tudom meg... (amitől persze morcos leszek azonnal.. mert igaz hogy ő kapott egy SMS-t a mesterétől, még este... de nekem már nem mondta...pedig még akkor nem mentem el aludni...beh.. nem tudom, mikor fog eszébe jutni, hogy bár "gondolatolvasói" képességeim akadnak a vele kapcsolatban, de azért mindent én sem látok...a telefonjára vonatkozóan nem vagyok, és nem is akarok "látó" lenni... tiszteletben tartjuk egymást..) és persze reggel csak töredékszavakkal kommunikál, amitől csak még jobban felhúzom magam, és nem értem...mert még én is nyűgös vagyok.. még nem estem át, a "reggel hagyjatok békén fél órát, és ne szóljon hozzám senki" percein...DE! mégis mondjuk, ha ezzel kezdte volna, hogy egy órával korábban kell edzésre mennie, akkor megértem, hogy miért állítsam fejre a jól kitalált és előkészített kajacsomagolást.. ( a menü ugyanaz, csak máshogy....)... meglepődök saját magamon.. én nem szoktam ennyire rugalmatlan lenni... azonban nem morfondírozok tovább, mert erre aztán végképp nincs idő... hétfő van.. tényleg... pedig nem utálom a hétfőket... régen nagyon gyűlöltem.. gyerekként is, és jó sokáig felnőttként is.... de aztán hétvégék olyan fordulatokat vettek, hogy igazából alig vártam, hogy hétfő legyen... persze ez már egy múltbeli "örökség"... lehetne akár válásom meséje is... de ennyi megmaradt belőle... lehet hogy szerencsésnek mondhatom magamat... már így szoktam meg, és egyáltalán nem vágyok arra, hogy bármit is utáljak az életben... húh.. de elkalandoztam...és már nem bosszankodom...A csikóm nagy lépteivel (nekem kettőt kell lépni, hogy az ő egy léptét beérjem..).. már "siet" a gimi felé....távolodik uzsonnástól..
Még a nyáron honosodott meg ez a szendvicsforma nálunk...egy kiránduláson letesztelve...így "listára" tettem..(
"előzmény")
nem kell hozzá sok minden...maradék sült hús , uborka, jégsaláta, paprika ... paradicsom ritkán, mert csepegős tud lenni...(a fenébe.. a répát kihagytam..) és egy kis "matyóka"- ami leginkább a hamis tartár megtestesítője lehetne...nagyon sűrű tejföl, egy kis mustár, pici cukor, pár csepp citromlé, bors keveréke- alkalmanként zöld fűszerekkel- jelen esetben petrezselyemmel ízesítve.. nincs benne, se tojás, se olaj.. az egyik nem romlik, a másik nem hizlal...
A két felső comb részt daraboltam össze, és osztottam el a szendvicsekben. Ha este már megvan a hús, akkor reggel tényleg, de tényleg nem tart tovább, mint egy vajas parizeres zsemle összeállítása...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése