legalább 3x megkaptam " sokba lesz ez neked , anya" :)) de emiatt azért olyan nagyon nem aggódok.... :D :D
Summa summárum úgy 10 órával később: 21,5 liter paradicsomlé, 7 liter ketchup, és 3 liter friss lé van még a töltött paprikához.. de az olyan sűrű, hogy vizezni kell ;-))) és ugye egy halom szárad a napon... 37,5 kiló paradicsom összteljesítménye... összesen kb. 2 kiló a száraz anyag (héj, mag) amit végül is kidobtam :)))
utóirat:
Gondolkodtam- hogy a tegnapi munkában- a kimaradt "életmesét" hova írjam... ide.. nos a dolog úgy kezdődött, hogy anno fóliáztunk, bőséges termés jutalmazta a munkát- na persze aggódás a jég, az aszály, és minden időjárási körülmény miatt- az vele járt.. a paradicsom évről évre megtermett rendesen, eladásra is jutott a környékbelieknek- mert nem mindenki művelte a kerteket- hiszen a fővárosban már akkor sem volt általános szokás..no minden évben eljőve a paradicsombefőzési szezon... Papus a K3 és más kecskeméti fajtákat ültetett szeretettel, meg néha holland óriás fajtát, de annak már nem tudom a nevét..a teraszon ott állt a kis kád ( néhai fürdetőkádam), meg lavórok, meg miegymás..(meg az a fazék, amit ma én használok!!!) és gurultak benne bőséggel a paradicsomfejek...a slag belelógatva... de jó játék volt a slagból folyó vízzel célozni és lenyomni a paradicsomfejeket a víz alá... és nézni, hogy pattannak vissza, mint a gumilabda "levegőt" venni... amig "kicsi" voltam- jegyzem meg, ma sem vagyok nagy - szóval addig csak a dolgok fröcskölős részében volt részem ( rekkenő hőségben, mekkora buli volt) , csak később következett be, hogy már a csumázásban késsel a kezemben is besegíthettem.. aztán mind több részében vállaltam feladatot.. olyan is volt, hogy anyusnak a teniszkönyöke miatt- ő beszélgetett.. én meg csináltam:) de az is úgy volt rendjén.. azt hiszem... de vissza a réghez.. olyan 8-9 éves forma lehettem, ikrünkben Zsolti, egy évvel fiatalabb...mi voltunk hősök- vendégmunkásnak jelentkeztünk.. lepasszirozzuk az éves paradicsomot.. na de nem ám ingyen, a munkát meg kell fizetni.. 2 Ft-ért kilóját!! ( tudvalevő, hogy akkor ugye 50 fillér volt egy gombóc fagyi..) egy tálat ő tekert, egyet én.. nagyon szépen beosztva... de micsoda buli volt.. és el lehet képzelni, micsoda királyság volt..megtermeltük jó hosszú időre a zsebpénzünket... (no meg azt is megtanultuk, hogy munka nélkül, nem hullik a manna az égből...!!! ) .... aztán ha itt végeztünk, mentünk a terasz másik felére, Zsolti anyukájának is letekerni becsülettel.. Nos Ica néni másfajta paradicsomot nevelt - neki olyan bordás óriás fajtái voltak.. emlékszem egyszer láttam nála majd egy 1 kg-os darabot.. ma is a szemem előtt, brutális méretű volt :)... aztán jött az egyik idősebb szomszéd , náluk is tekerjünk paradicsomot- persze a munkadíjunk fix tarifa volt... hosszú hosszú éveken keresztül.... talán voltam is már vagy 13, amikor a dolog abbamaradt....és abból az időből emlékszem, hogy merőkanálból ittam a facsart paradicsomot, meg ahogy facsaródott ugyanúgy húztam le a hengerről az ujjammal a pürét, mint ma, amikor a tálat cserélem.... vannak örök dolgok, amik sosem múlnak el....szóval, bocsánat.. ha feltartottalak volna.. de ezek hozzátartoznak nekem a befőzéshez... picit minden évben visszapottyanok, a saját gyerekkoromba.. minden tekerésnél mosolygok.. és akkor már érted talán, hogy miért élvezem, ezt a fáradtságot....
Summa summárum úgy 10 órával később: 21,5 liter paradicsomlé, 7 liter ketchup, és 3 liter friss lé van még a töltött paprikához.. de az olyan sűrű, hogy vizezni kell ;-))) és ugye egy halom szárad a napon... 37,5 kiló paradicsom összteljesítménye... összesen kb. 2 kiló a száraz anyag (héj, mag) amit végül is kidobtam :)))
utóirat:
Gondolkodtam- hogy a tegnapi munkában- a kimaradt "életmesét" hova írjam... ide.. nos a dolog úgy kezdődött, hogy anno fóliáztunk, bőséges termés jutalmazta a munkát- na persze aggódás a jég, az aszály, és minden időjárási körülmény miatt- az vele járt.. a paradicsom évről évre megtermett rendesen, eladásra is jutott a környékbelieknek- mert nem mindenki művelte a kerteket- hiszen a fővárosban már akkor sem volt általános szokás..no minden évben eljőve a paradicsombefőzési szezon... Papus a K3 és más kecskeméti fajtákat ültetett szeretettel, meg néha holland óriás fajtát, de annak már nem tudom a nevét..a teraszon ott állt a kis kád ( néhai fürdetőkádam), meg lavórok, meg miegymás..(meg az a fazék, amit ma én használok!!!) és gurultak benne bőséggel a paradicsomfejek...a slag belelógatva... de jó játék volt a slagból folyó vízzel célozni és lenyomni a paradicsomfejeket a víz alá... és nézni, hogy pattannak vissza, mint a gumilabda "levegőt" venni... amig "kicsi" voltam- jegyzem meg, ma sem vagyok nagy - szóval addig csak a dolgok fröcskölős részében volt részem ( rekkenő hőségben, mekkora buli volt) , csak később következett be, hogy már a csumázásban késsel a kezemben is besegíthettem.. aztán mind több részében vállaltam feladatot.. olyan is volt, hogy anyusnak a teniszkönyöke miatt- ő beszélgetett.. én meg csináltam:) de az is úgy volt rendjén.. azt hiszem... de vissza a réghez.. olyan 8-9 éves forma lehettem, ikrünkben Zsolti, egy évvel fiatalabb...mi voltunk hősök- vendégmunkásnak jelentkeztünk.. lepasszirozzuk az éves paradicsomot.. na de nem ám ingyen, a munkát meg kell fizetni.. 2 Ft-ért kilóját!! ( tudvalevő, hogy akkor ugye 50 fillér volt egy gombóc fagyi..) egy tálat ő tekert, egyet én.. nagyon szépen beosztva... de micsoda buli volt.. és el lehet képzelni, micsoda királyság volt..megtermeltük jó hosszú időre a zsebpénzünket... (no meg azt is megtanultuk, hogy munka nélkül, nem hullik a manna az égből...!!! ) .... aztán ha itt végeztünk, mentünk a terasz másik felére, Zsolti anyukájának is letekerni becsülettel.. Nos Ica néni másfajta paradicsomot nevelt - neki olyan bordás óriás fajtái voltak.. emlékszem egyszer láttam nála majd egy 1 kg-os darabot.. ma is a szemem előtt, brutális méretű volt :)... aztán jött az egyik idősebb szomszéd , náluk is tekerjünk paradicsomot- persze a munkadíjunk fix tarifa volt... hosszú hosszú éveken keresztül.... talán voltam is már vagy 13, amikor a dolog abbamaradt....és abból az időből emlékszem, hogy merőkanálból ittam a facsart paradicsomot, meg ahogy facsaródott ugyanúgy húztam le a hengerről az ujjammal a pürét, mint ma, amikor a tálat cserélem.... vannak örök dolgok, amik sosem múlnak el....szóval, bocsánat.. ha feltartottalak volna.. de ezek hozzátartoznak nekem a befőzéshez... picit minden évben visszapottyanok, a saját gyerekkoromba.. minden tekerésnél mosolygok.. és akkor már érted talán, hogy miért élvezem, ezt a fáradtságot....
egy kádnyi paradicsom... ez tényleg paradicsomi állapot.. na majd jön a folytatás- néhány óra múltán... ;-))
azon gondolkodtam, míg a paradicsomok a hideg vízbe gurultak, hogy helyet cseréljek velük, vagy ugorjak közibük???... de már előre érzem, hogy jó érzés lesz, amíg a hideg vízben nyúlkálok, az előkészítés közben :))
Semmi nagyzolás, mondanám a tuttit, és most is azt teszem!!! Egyetlen szem hibás paradicsom a 37,5 kilóban nem volt!!! le a kalappal az árusom előtt... korrektségből jeles, ugyanis már félre volt rakva ládákban, tehát nem néztem át, amikor átvettem..... csak ilyen árut és árust kívánok Mindenkinek!!!
negyedelve kiszaladtak a napra... :) így remélem nyerek egy napot.. és a holnapi 30 fokig elkészül... a lucullus nem csepegős, ám rostos fajta... bízok az időérzékemben, hogy mázlista vagyok :))) s ezzel már megvagyok.. ezt a továbbiakban intézi a nap... ;-) egyelőre ezzel a 3 kilóval (4 tálca) tovább dolgom nincsen :) arra ott a Lizzy... (mi így hívjuk a Napot) .... de ugye 34,5 kiló még hátravan :))
ÍME A GÉP!!! :) van vagy 50 éves... de működik.. igaz most kapott pár gyűrűt- hogy ideálisan hajtson..és pöpec.. a régi itt-ott csepegése is megszűnt.. dolgozik, mint egy új :D :D :D évente egyszer van jelenése... a helyzet, hogy hagyományból megszoktam...a másik fele... hogy valahogy be vagyunk "kódolva" ... a régi örökölt darabokkal dolgozni, olyan, mint magunk mellett tudni azokat, akiktől azt kaptuk....na... és akkor most nekifogok..
itt az anyag.... na essünk neki... még...4 tál, meg 3 vödörnyi...;-))
az üvegek már "éhesen" tátott szájjal várakoznak...
forrás: Atikrisz kft juice üveg
a gyártósorra várakozva.....az első vödörnyi mát "átment" rajta.... jó a lóerő.. dicséretet érdemel... persze megtanulja, hogy a munka könnyebbé tételéhez, néha kicsi firnyák is kell.. nem csak tót az ajtónak... rájöttem hogy egy távtartó valahol elveszett.. segített a jó kis szerszámdoboz.. hogy találtam bele ;-) meg köszi annak, aki a dobozkát felszerelte.. most megy mint kés a vajban... ;-))ittam egyet az egészségünkre! Tényleg paradicsomi állapot ;-) nincs az az íz, ami utolérné... így lehet a napfény ízét meginni pohárból...
ugye szerinted is elég sűrű az anyag.... ?
itt van külön még 8 liter... ez nem fért bele a nagyba...
a 20 literesem :))) ami nem 20.. (mert 21,5 liter jött ki belőle ) ;-))
Már meg ágyaztam az üvegeimnek, hogy szép álmuk legyen :) szépen aluszkáljanak a nagy dunnák alatt... és minden üvegecske tartalma álmában játsszon a napfénnyel, az éltető földdel, a locsolás hűsítő zuhanyával... és jól megjegyezze mit álmodott, hogy majd télen, amikor újra szerephez jutnak, az ételek zamatában legyen mit elmesélnie...:)
ajajajjjjjjjj ;-) valami készül odabenn?
kitörni készülő vulkán....:D :D
A véghajrá..... amiben az a szép, hogy 20 liter helyett megint rájöttem, hogy 25 literes a fazekam... 20 teli üveg (0,75l ) és az 1/3-a még a fazékban.... szóval a léarány még jobb lett.. :) na.. a sima paradicsomlé kifújt mára.. már csak a ketchup maradt-... a töltött paprikának neki sem állok...majd reggel... ;-)
"este van, este van, ki-ki nyugalomban... feketén bólogat az eperfa lombja.".....na igy mennek szépen aludni , hogy legalább legyen valami halvány dunsztjuk a világról :) Pá-Pá-- 29 üveg... :d ALUDJATOK :) pár nap múlva találkozunk :)
Na tsókolom... kijöttek a dunsztból...referencia paradicsomlék is - eltennivalónak nevezett fajtból...(szép gömbölyű, leveses fajta).. középen meg a lucullus.... :) azt hiszem nem kérdés, hogy miért szeretem lucullusból eltenni a paradicsomlét télire :)
2012.aug.29
Erre a paradicsomos dologra majd idején visszatérnék... (igen, előről olvasom, az egészet. Most szabin vagyok, rájaérek, glettelek, főzök, sütök, és netezek. Holnap festek, ha rám nem borul megint a könyvespolc. Azt nem bírom, régifajta könyvtári préselt fapolc, vagy hatszáz kiló, na, szal olvasok, nyálcsorgatok, néha csodálkozom, de ígérem, nem mindenhova írok megjegyzést, bár erős a kísértés)
VálaszTörlésBorsó, kedves vagy, szeretettel fogom olvasni a reakciókat :) Paradicsommal még találkozunk.. jövőre Veled ugyanitt.. szokta nekem mondani..a sok piros golyó a kádból :) Kata
TörlésNekem végül nem derült ki, hogy a héj hogy kerül le róla? Én les szoktam húzni, de undok meló. A passzírozás nem kevésbé. Az a gép leszedi, vagy ekkora mennyiséget hogy hámozol meg?
VálaszTörlésKöszi!
MW
a passzírozó kiköpi magából a magot, meg a héjat, szinte maradéktalanul préselve...nem hámozom.. mert bocs hogy így mondom, nem vagyok mazochista.. ez a régi kütyü, ezért van általam igen nagy becsben tartva :)ez a fajta régi passzírozó jó munkát végez.. ha meg levesesebb marad.. a magot a héjjal fel lehet forralni és egy szűrőn merőkanál hátával áttörni ( így gyakorlatilag a végsőkig ki van használva.. kiváló mártás alap- akár pizzaszósznak, akár ketchupnak... a házi ketchup alatt szerintem megtalálod. :) Kata
Törlés