rántott tarja, a krumpliprószával

Nos kezdjük a körettel.. a prósza mibenlétét már korábban taglaltam, rendre megfordul a sütőben, s a tányéron egyaránt.. havonta egyszer biztos van találkozásunk.. általában önállóan... de tegnap kettecskén nem sütöttem ki minden sós palacsintatésztát.. maradt annyi, hogy egy tortaformányi prószára elég.. ebédet is szántam az Embernek... de ha már útravalót csomagolok, akkor abból juttatok, indulás előtti étkezésre... a tányérnyi tarják rántottabbik fele szépen kisült a zsiradékban, míg a többi még a sütőben pirosodott, és járta át a mellépakolt mindenféle zamatát.. de róla majd külön.. mert nekem már fél úton tele volt a gyomrom a gondolatokkal is, hogy ezt ide, azt oda.. és még mit...

zene: DRIVE

Szóval vissza a prószára.. ahogy már Comcédasszonyommal tisztáztuk, ők zalainak hívják, azt amit én somogyinak... :) Az ő nagyszülei Zalában éltek, az én nagyszüleim Somogyból származnak... Ő onnan hozta, én innen kaptam... és nevetve találkoztam  a lekváros fajtával Csongrádban, jelesül Szegeden, Rita barátnőm jóvoltából....ezek után 100 %-os bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a prósza az az étel, ami világhírű...:D

A receptet itt találod: (fogod találni...)

a kapcsos tortaforma megtréfált kicsit... szivárgott, biztos a kapkodásban nem pontosan illesztettem össze.. de egy gyors alufólia talpalással megoldottam.. a többit a sütő megtette helyettem... a hővel betapasztotta a csepegést..

mivel nem önálló étek most, így nem sütöttem annyira ropogósra mint egyébként szoktam..

 kicsit huncutkodtam a tálalással, de egyik kezem itt, a másik lábam ott.. többre módom .. hogy is mondjam, nem volt....

 jót mosolyogtunk a csókos uborkán... hát hiába... ilyen az, ha szerelmetes a háziasszony :)

már most biztos vagyok abban, hogy éhenhalás legalább 3 napra elűzve..pedig az út csak 8-9 óra és nem lehet akkora dugó, hogy falat nélkül maradjon.. de azért még tettem mellé egy két lapáttal.. egyéb útravalót :D :D