Gyomro-sokk: augusztus 2012

2012. augusztus 31., péntek

Pofonegyszerű kifli...

Tegnap valamilyen oknál fogva elfáradtam.... lehet hogy a Hold az oka, lehet , hogy valami más.. persze feldobott egy jó baráti beszélgetés.. de a konyhám úszott... az úgy kezdődött, hogy elaludtam...azaz vissza, miután a legédesebb hangú ébresztést megkaptam...kávé gyorsan..(gyorsan???).. piac.. szűkített vásárlás.. persze így is leszakadt a kezem.. és nekiálltam a prószának, amit Apus kért... "tudod, olyan vékony, ahogy a mama szokta...".. sütöttem 3 tepsire valót..

azt hittem még reggel, hogy ők lesznek a délutánom főszereplői... aszalnék is még.. meg kedvet kaptam a paradicsomlekvárokhoz... almával, barackkal, és Muskátlis módon..paradicsomlekvár

itt a batyu.. helyem nem volt a konyhában, szóval kitettem a folyosóra hűlni, 1-1 tálca, az egy egy tepsi.. az utolsó elkészült, irány az autó...

aztán délután jött egy kedves barátnő, csacsogtunk, csevegtünk... a mentás limonádé mellé, csak egy falatkát...
a kiflit, medvehagyma pestoval megkentem, rá egy kicsi reszelt sajt.. majd paradicsom karika, majd egy kevés gorgonzola, és beugrott a sütőbe..

egy pici borsot még kapott... és kitálalódott... semmi extra...

talán látszik ebből is, mire lehet használni a pesto-t.. a húsok, tészták mellett...

és gondolkodom.. hogy összeborítva.. miért is ne mehetne ilyen az uzsonnacsomagba..szakítva a hagyományokkal....

....persze nem érzem magam rosszul, pusztán nem lehet, és nem is szabad mindig sziporkázni, hallgathatnék is erről, de az igazsághoz igenis hozzátartozik, hogy nem mindig vannak jó napjaink. Bizony...akad ám olyan, hogy csak nekitámaszkodok a konyha pultnak, török egy fél kiflit, ujjnyi kolbászt török hozzá, és bambulva ki az ablakon falatozom... vagy éppen nézegetem közben a teraszom..és nincs kedvem főzni... aztán pár perc múlva, minden megváltozik.. ha megrázom magam... persze most elkélne egy kis segítség, hogy a sok csodás üvegekbe zárt nyári aromát, lecipelni a pincekamrámba... :D vállalkozó akad-e valahol? ...

....és egy kis kedvesség, aminek úgy örültem... új lakó lett nálam :)) nem mai darab, és ma meg is tisztul.. de így is jópofa darab :)

nem annyira olvasható, segítek

DEÁK FERENCZ SZIKVÍZGYÁR BUDAPEST

vajon mikori lehet?...

láttam a neten egyet 1934-ből.....elgondolkodtatott....és ez vajon? de mára megtisztítva csücsül a konyhapolcomon....

2012. augusztus 30., csütörtök

medvehagymás sajtos buci :)

B. Livi tett fel egy képet az oldalamra a facebookon pár napja... nagyon guszta volt.... aztán valaki hozzáadta a linket (itt...http://www.ourbestbites.com/2011/05/cheesy-garlic-herb-bread/ ).. na füzetvásárlásból megtérvén, mert nem vagyok hajlandó 122.nek beállni a kasszához... és 22 órát sorban állni, inkább jó későn mentünk a TE CSÓÓÓÓÓÓ-hoz.. na mindegy vettem egy bucit is, hogy végre valamit reggelizzek is.. :) ma valahogy egy ilyen nap volt :) És ez lett belőle.... ;-)) nagyon jó partykaja,, előétel,, mindenki csipegethet :)) egyszerű, gyors.. nem mellesleg illatozóan finom :))

adva van egy buci.. vagy kenyérke... lényeg hogy ne legyen nagyobb fél kilósnál.. lehet bármilyen.. ez ilyen :) (bekapcsoltam a sütőt 200 fokra, légkeverésre melegedni)

előbb az egyik irányban vagdostam be az aljáig, de nem vágtam teljesen át...

minden szelet egyik felét megkentem medvehagyma pestómmal- amit még tavasszal készítettem, de lehetne fokhagymás fűszervajjal is.. de hát a pestóm, pont az ilyenek kedvéért készül :)

aztán 90 fokot fordítottam a bucin.. és ebben az irányban is szeletekre vágtam.. az aljáig.. de a buci egyben marad..

jó, kicsit kócos lett :))

ebből az irányból vékony sajtszeleteket tettem a vágásokba...

még adtam neki egy kis reszelt sajtot, meglocsoltam kevés extra szűz oliva olajjal.... és betoltam a sütőbe...

5-6 perc alatt kész is.. úgyhogy messzire ne menj, és hosszú csevegésbe ne fog a fészen.. mert megég :D

a sajtok és a pesto egyesültek, a buci puha belsejében..........

szépen szedegesd ki a kis kenyérdarabokat :) húúúúúúzd te is a szálakat :)

szerintem guszta...

ropogós, illatos és finom......

tessék.. vegyél belőle...... ;*)))

1 bucihoz, kell néhány szelet sajt, egy kis fűszervaj, vagy pesto...meg egy jó éles kés.. bottal neki se kezdj.. mert szétesik.. :)

íme így gyártatott a medvehagymás sajtos buci :)

2012. augusztus 29., szerda

lecsós szelet (elcelebrált) krumpliropogóssal :)

bármennyire szerettem volna kelt édes tésztából az emlegetett rántottcsirkét csinálni, mert a tarja sózva várta végzetét..... nem bolondultam meg egészen.. csak viccelődtünk a facebookon, hogy vajon mit sütök, az aranygaluska hozzávalóinak képe alatt... és ott jött a tipp a rántott csirkére.. ami erősen a gondolataimba férkőzött.. de hát.. más volt beütemezve...

a csontos tarja szeleteket sóval, frissen őrölt borssal, egy kevés oliva olajban mindkét oldalát gyorsan átsütöttem.. előbb az egyik...

majd a másik felén...

megkapja a lecsót.. ( ami piros-narancs paprikából készült...nem főzve van, hanem lesütve, rövid lében..)

krumplipürébe kevertem reszelt sajtot, és kakukkfüvet. (ne kövesd el a hibát, én elfelejtettem, és elkövettem... adj hozzá egy kk. grízt, vagy egy ek zsemlemorzsát!!! vagy ha akarod, egy tojást felverve...szóval én a komolyabb kötést kifelejtettem a dologból..) ...gombócokká formáltam, és meghempergőznek zsemlemorzsában..

gurul ide-oda a tálban.. mígnem ellapulva a sütésre várakozik.

szépen sorban...

kitálalva... ;-) na most lehet látni, hogy nekem sem sikerül minden,morzsát a pürébe a sajt mellé nem tettem..és kimentek a gombócos formából. az ízen nem, de az esztétikán változtatott :)

ropogós ide, vagy oda..szerintem csinos:))

ha kedved van hozzá, falatozz Te is , jó étvágyakat :)))

ilyen hát a lecsós szelet "elcelebrált " krumpliropogóssal... :)

A krumplileves, legyen krumplileves....

nyűgös napom van, pedig nincs benne semmi különös...lehet hogy csak elfáradtam... valahogy az elmúlt idő kiütközött rajtam, vagy csak most nehezebben bírom a távolságot, nem tudom... nyafi..nyafi..nyafi.. de csak úgy magamban.. semmi nem segíthet rajtam, csak egy jó gyógyleveske..

nem vágytam másra régóta.. ebédre.. csak egy egyszerű, semmi bonyolult és hagyományos krumplilevesre... tejföllel a tetején... ;-)

a füstölt kolozsvári szalonnára rádobtam egy marék tarhonyát.. mert a tarhonyát pirítva szeretem.. hát így piruljanak együtt......a már kicsit kopott teflonfazekamban...igaz, minden 10.alkalommal teszek bele tarhonyát.. de ma éppen így esett... (ha tarhonyaleves lett a krumplilevesemből .. mea culpa.. nekem minden krumplileves, amiben több a krumpli, mint az összes többi..)

aztán jött pár kanál saját eltevésű lecsóm.. (nem akarom, hogy a régi utolérje az újat) az utolsó előtti 720 ml-es lecsómat bontottam meg...

bors, pirospaprika, na és egy kevés a házi vegetámból ;-)

itt házi vegeta

a teraszról származó "ház zellerével" kavarni lehetne a levest :)

szárastól beleaprítottam, mert állt a levesben mint a cövek...nem spagetti ez, hogy ha víz éri, összeomoljon...

egy kevés fűszeres, csípős cserkészkolbász...(a fagyasztóból,még jegesen karikázva)

na most főhetsz... ;-) de gyorsan, mert nagyon éhes vagyok....

ésssssssss... kitálalva.. egyszerű, de ha szereted, kívánok jó étvágyakat :))

a jó kis csetreszem....ebből kanalazva jobban esik, csak kevésbé fotogén ;-)

íme hát a krumplileveske :)

aranyos aranygaluska...

az aranygaluskát valahogy megőriztem emlékemben, bár anyus borsodóval csinálta, azt nem szerettem...nem tudom az okát, valahogy nem jött be anno...így én indig vanília sodóval csináltam... olyan szépemlékű sütemény, így egybeírva, mert összetartoznak a szépek, és az emlékek... az illatok... nem volt mindennapos dolog.. de azért fel, felbukkant..én mindig a középsőket vadászom.... valahogy ma sem szeretem a kérget... ahogy nevetett anyus mindig a karácsonyi beiglinél.. "na a Katalin itt járt.". mert a beigli sült felső kérge, mindig ott maradt a tepsiben..

a hozzávalókról...a régi füzetes gyűjteményem szerint...

40 dkg liszt
2 szép tojássárga ( a fehérje majd megy a sodóba)
5 dkg vaj

egy fél élesztő (2,5 dkg)
1 púpos evőkanál cukor
2 dl tej
1 csipet só

ez a tészta.. a többit később...

a liszt közepébe szórom a cukrot, rámorzsolom az élesztőt, és a langyos tej felével nyakon öntöm. hagyom dolgozni kicsit, majd az egészet hozzávalóstól összegyúrom, az elején ragaszdokik, ujjhoz, lábhoz..., de akkor jó, ha ilyen szépen simán gömbölyödik az őt dagasztó kéz alatt, s nem ragad....

a selymes gombóc takarót kapott.. pihenj, míg én teszem a dolgom...:)

kicsit görbült a tészta szája, hogy magára hagyom.. de mit csináljak.. nem dajkálhatom....

kis türelemmel az eredmény, melege volt, kitakarózott, és nagy szájjal kiáltozott.. Gyere már.. megkeltem...!!!... majd úgy kérdezte tőlem: nini, látod.. mekkorára nőttem??

régen nyújtottam rajta egyet, szépen kiszaggattam.. ma már nem teszem, csak el-lapogattam, nagyjából egyenlő súlyú darabokra vágtam.. a szilikon nem szereti a kést, hát a pizzavágóm segített...

közben diót aprítottam, többet, mint szükséges volna.. 20 dkg dióra 2 ek. cukrot is szórtam..

ez lett az eredmény, elégedett vagyok, tudnám kisebbre is, de az már nem rusztikus :)

kézben lazán sodort gombócokat, megmártottam a tálkában, mikróban megolvasztott 5 dkg vajban....

majd még egy simogatás a tenyérben, hogy ilyen szépen csillogjanak.....

annyira örültek a vajnak a galuskának becézett gombócok, hogy örömükben szívesen meghempergőztek a cukrozott, durvára darált dióban

aztán szépen a tortaformába ültek csendben,rendben, mint fegyelmezett diákok az iskolában :)

elfogyott mind.. a 20-ból öt, felső sorba került... vajon azért mert ők szebbek, vagy jobbak volnának ??? aligha.. csak ahhoz azért kevesen voltak, hogy a nagy cseréptepsimben süssem őkelméket.. ahhoz meg sokan, hogy összenyomorítsam őket... még egy kis cukros diót szórtam a kupac tetejére...

a sodót egy kicsit egyszerűn csinálom.. felverek 1 egész tojást jó alaposan, beleverek 1 púpos teáskanál lisztet, és kb 1 dl tejet, csomómentesre,1 evőkanál cukrot, 2 tasak vaniliás cukrot kap (néha csak egyet).. aztán még 3 dl tejet keverek el benne.. felteszem főni, amig sűrűsödik... aztán elzárom alatta a lángot...